Péterfalva alapításának éve: 1500
Péterfalva területe: 9155 km2
é.sz.480 3’56” , k.h. 22055’53”
Tszf. magasság: 120 m
Népsűrűsség: 0,22 fő/km2
Péterfalva lakossága: 2016 fő /2001-es adat/
Magyar lakosság: 1937 fő
Péterfalva, 1946-tól ukránul Petrovo, jelenleg ’pyterfalvo’ magyar település. A Tisza jobb partján terül el, 27 km-re Nagyszőlőstől, 9–10 km-re fekszik a újlaki, illetve a nevetleni vasútállomástól. A falun halad keresztül Beregszász, illetve Nagyszőlős irányából a Újlak–Feketeardó–Királyháza közút, illetve az Ungvár–Beregszász–Halmi (Románia) országút. A legközelebbi határátkelők: 6 km-re van a Újlak-Tiszabecs magyar-ukrán, 1o km-re található a Nevetlen-Halmi (ukrán-román) határátkelő.
1220-ban Villa Petur néven említik először. Már az őskorban lakott volt, határában őskori település nyomaira bukkantak. 1717-ben a tatárok elpusztították, ezután ruszinokat telepítettek ide. 1910-ben 824, túlnyomórészt magyar lakosa van. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. 4 település Tiszafarkasfalva, Tiszabökény, Forgolány és Tivadar is hozzá tartozik. A 2001-es népszámlálás szerint 2016 lakosából 1937 (96%) magyar.
Híres emberek:
A településen született:
• Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, az MTA tagja
• Kiss Ferenc (1928 -1987) Magyarországon elhunyt irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Tisztelői a helyi magyar középiskola falán emléktáblát helyeztek el
Egyéb kötődés, látogatás:
• György Endre, (1848–1927) Magyarország egykori földművelésügyi minisztere, közgazdasági író a MTA tagja kastélyt épített itt és nyári laknak használta azt
• A községben megfordult Móricz Zsigmond, Bartók Béla és Balogh Edgár.
Kultúrházzal, sportkomplexummal, vidámparkkal büszkélkedhet.Egy oktatási intézmény áll a diákok szolgálatára, a Kölcsey Ferenc Általános- és Középiskola, ahol több mint 300 tanuló folytatja tanulmányait. Péterfalva alkalmas nagyobb céges beruházásokra; területén számtalan vállalkozás nyílt a közelmúltban. Turistalátványosságnak, illetve zarándokhelynek számítanak az emlékművek (sztálinizmus áldozatainak emlékműve, kurucemlékmű) és Szűz Mária szobra.